A Dupljaja-i miniatür harciszekér

Leave a comment

Ev: kb. 1500 Kr.e. (Keso bronzkor)

Kultura: Žuto Brdo – Gârla Mare

Ez a szép leletet, ugy néz ki, egy barlangban talalták, egy másik darabbal,a két miniatura harciszekeret ábrázol :egyik kétkerekű a másik három.

A kétkerekű szekérben egy antromorf madár-, solyomfejjel ábrázolt férfiszobor van, rajta a karcolás jelek a swastikára utalnak (a bal jel jobbra iranyulo swasztika a jobb oldali jel ballra iranzulo swasztika).

A két svasztika között két spirálábrazolás , szélükön két körrel szegélzezve. A hasán még egy harmadik svasztika jel van.

Egyes történészek ugy vélik , hogy Hyperboreus Apollot ábrázolja , ami az örökévaló nap jelkepe.A legenda szerint Apollo Hyperboreusba (az északi fagyos sarki régió) egy szekéren utazott amit hattyuk húztak (láthato a szobron).

Trbuhovic szerb régész szerint ezeket a leleteket napimádati szertartásokhoz és esőklrlshez használták, mivel a szekér hangja olyan mint a menydörgés.

Más feltevések szerint ez a harciszekér lehet a szállitó az eszköz a másvilág és az ég között.Hasonló szekereken utazott Thor, két kecske alltal huzva (Toothgnasher es Toothgrinder) vagy Perun , amiből lessz Szent Jónás szekere.

A madár arca ábrázolhatja a halottak lelkét is.

Kogaion

Advertisements

Olah poganysag a XII szazadban

Leave a comment

Vllehe

Vláhok

1173-ban  a Tudela-i Benjámin rabbi hosszu utazása során Spanyolországból Jeruzsálembe, áthaladt Olaszországon, majd Görögországon, folytatva utját Palesztina felé.

Elérvén Zeitunba (ma Lamia városa), ezt irta:

” Itt kezdődik Vláhország, aminek lakósai a vláhok. Az oláhok, kik gyorsaságra és fürgeségre nézve a szarvasokkal csaknem egyenlők, leereszkednek Görögországba és a görögöket kifosztják. Senki nem tudja megtámadni háboruban, egy király sem tudta alattvalojává tenni őket. A keresztény szokások nem ismertek nálluk, zsidó neveket adnak egymásnak, amiért egyesek zsidó népnek vélik őket. Ha keresztényekkel találkoznak, ezeket egyszerűen kirabolják, de nem gyilkolják meg mint a görögöket. “

“A macedonok eredete” Theodor Capidan es Constantin Noe

Bukaresti Néprajzkutatoi Kiado, 2008

Kogaion