Fragmente din Elogiul nebuniei -1511 (Erasmus din Rotterdam)

2 Comments

Originalul operei "Elogiul nebuniei"

Originalul operei "Elogiul nebuniei"

CRITICA LA ADRESA CALUGARILOR

” Dar iata si altii pe care ii fericesc aproape cat pe teologi. Sunt cei numiti indeobste calugari sau monahi, desi nici una din cele doua denumiri nu li se potriveste, caci nu stiu de este cineva mai putin credincios decat majoritatea acestor fatarnici si peste tot intalnesti hoarde de asa-zisi singuratici […]

Lumea fuge de ei ca de jivine salbatice, si numai intalnirea cu ei si este tinuta de semn rau. Totusi lor li se pare ca nu au seaman, incredintati ca evlavia cea mai mare e totuna cu nestiinta oarba. Virtutea lor sta in aceea ca nu cunosc slova si nu se indoiesc ca, atunci cand rag in biserica psalmi pe care nu-i inteleg, Dumnezeu, ingerii si toti sfintii raiului ii asculta si se bucura.

Unii, mandrii de slinul care l-au strans pe ei, merg si cer de pomana din poarta in poarta cu o nerusinare fara pereche. Nu scapi de ei nicaieri. In hanuri, carute sau vapoare, ti se baga in suflet si cersesc pana ce rapesc un obol care li s-ar cuveni adevaratilor nevoiasi.

Asa arata urmasii apostolilor, care se straduiesc sa le calce acestora pe urme prin murdarie, nestiinta, mojicie si obraznicie.

Ce poate fi mai hazliu decat regulile acelea habotnice ale cinului lor, care pedepsesc orice mica abatere ca pe un pacat care trebuie ispasit? Toate sunt hotarate si masurate: numarul nodurilor de la opinca, culoarea si latimea cingatorii, stofa din care trebuie facuta rantia si din cate bucati, latimea tonsurii, forma si marimea glugii, ceasurile de somn. […]

Dar de la inaltimea acestor nerozii ii privesc de sus pe mireni, ba chiar si ordinele se dispretuiesc intre ele. […]

Pe unii ii apuca tremuriciul cand vad bani, si mai bine ar pune mana pe un sarpe veninos decat pe vreun gologan. Dar cand e vorba de vin ori fetiscane, sfintii parinti uita de canon. […]

Vedeti, cred ca monahii imi sunt indatorati pana peste cap, fiindca, fara a avea alt merit decat ca tiranizeaza gloata cu superstitiile, flecustetele si larma lor necontenita, se catara in inchipuire langa sfintii Pavel si Antonie.

Sa-i lasam balta pe sarlatanii a caror nerecunostinta fata de binefacerile mele nu este decat de prefacatorie. Evlaviosi pe dinafara, ei sunt pe dinauntru ticalosi fara pereche. ”

“Elogiul Nebuniei sau discurs despre lauda prostiei”, traducere de Robert Adam, Ed. Antet, 1995, p. 91-101)


CRITICA VANZARII DE INDULGENTE

” Ce sa mai zic de aceia al caror cuget fericit se mangaie cu credinta in acele mincinoase iertari de pacate?

Ei masoara soroacele Purgatoriului ca si cu un ceasornic, socotind fara teama de vreo greseala, ca dintr-o abaca, veacurile, anii, lunile, zilele…Iata, de pilda, un negutator, un ostas, un judecator care cred ca, aruncand in cutia milelor o mica moneda provenita din atatea jafuri, li s-a iertat haznaua de pacate din intreaga lor viata; ca atatea calcari de juramant, atatea desfranari, atatea betii, galceve, omoruri, inselatorii, viclesuguri si tradari pot fi rascumparate, ca si printr-o invoiala, si ispasite in asa fel ca ei se simt indreptatiti sa inceapa din nou un alt sir de nelegiuiri. ”

“Elogiul nebuniei sau cuvantare spre lauda prostiei”, traducere si note de Stefan Bezdechi, Bucuresti, 1959, p. 61

Erasmus din Rotterdam - portret de Hans Holbein (Tânărul)

Erasmus din Rotterdam - portret de Hans Holbein (Tânărul)


Articol scris de Kogaion

Marea Zeita Bendis

Leave a comment

bendis

Medalion ce reprezinta pe zeita Bendis, descoperit la Gradistea Muncelului, datare dupa anul 79 e.n.

Marea zeita Bendis (Bhendis, Mendis, Mhendis) era divinitatea feminina din pantenonul nord-tracic care se ocupa cu destinele oamenilor, asemeni Ursitoarelor.

Numele zeitei este compus din radacina teonimului indo-european bhend care inseamna “a lega” sau “a indoi”, de unde provine si cuvantul anglo-saxon bind sau germanicul binden.

Din aceasta mcia dar pretioasa idee, putem deduce cu usurinta ca unul din apelativele primordiale ale zeitei era de “Zeita destinului” sau “Zeita Tesatoarelor”, Zeita Sortii”, “Zeita Ursitoare”.

Ea, asemeni Ursitoarelor, se ocupa cu destinele oamenilor, indo-europenii fiind prin excelenta adoratorii credintei in predestinare.

Este foarte probabil ca dupa cucerirea romana a Daciei, Bendis sa fi fost asimilata de zeita Diana (Artemis la greci).

Bendis mai era si zeita legaturilor matrimoniale, dragostei si sentimentului amoros, asemeni zeitei scandinave Freya, Afroditei elene, zeitei Albina a etruscilor, Ishtar a asiro-babilonienilor, Inanna a sumerienilor, Dzydzilelyaa a vechilor poloni, Prende a albanezilor, Shiva a slavilor sau Venus a romanilor.

Toate casatoriile se oficiau in numele ei, sub binecuvantarea ei divina.

Cultul zeitei Bendis a fost preluat si de greci, devenind cult statal la Atena inca din secolul V i.e.n. Era adorata in special in timpul ceremoniilor numite Bendideia cand aveau loc doua ceremonii etnice: una formata din traci si alta din atenieni.

Templul zeitei Bendis, asociata de atenieni cu Artemis, se numea Bendideion si era situat pe dealul Munychia, situat in partea Atenei numita Pireu, colina ce are inaltime de aprox 86 de m. Astazi poarta numele de Kastella. Mai tarziu, dupa secolul II i.e.n. mai putem gasi un templu al zeitei pe tarmul vestic al Hebrului, in Balcani.
Cultul ei este atestat si in Asia Mica, mai exact in Bithinia, sau chiar in Egiptul Ptolemeic.

Pe reliefuri si statuete, zeita Bendis este reprezentata purtand vesminte trace si boneta traca (frigiana, frigienii erau de neam tracic). Uneori, zeita are o sulita in mana stanga si o cupa in cea dreapta. Pe unele monezi, ea apare fie tinand doua sulite si un pumnal, fie doua torte sau o torta si o patera.

Bendis mai avea si diverse atribute cum ar fi vanatoarea, dar aparea si sub forma unei zeite a Lunii, asemeni Hecatei.

bustul-de-bronz-de-la-piatra-rosie

Bendis – Bustul de bronz de la Piatra Rosie, infatisand-o pe zeita cu sanii mari, ceea ce reprezinta caracterul fertil dar si amoros al zeitei.

bendis-din-tanagra-figurina-din-teracota-secolul-iv-ien

Bendis din Tanagra, localitate situata in Attica, la nord de Atena (figurina din teracota, secolul IV i.e.n.)

stela-votiva-a-zeitei-bendis-descoperita-la-pireu-sec-iv-ien

Stela votiva a zeitei Bendis descoperita la Pireu (sec IV i.e.n.)

Articol scris de Kogaion

Geti i Dacani-Naj pravedniji i naj hrabriji medju Tracanima

2 Comments

Sve vise glasova,koje bi zeleli prestavljati “istoriju” naseg milenijumskog plemena, odjekuje u sto cescim slucajevima da su Geto Dacani bili “poligami” (Gresnici, dusmani).

Jeli su meso,i sto je najgore bili su veliki ljubitelji alkohola.

Da bi smo dokazali, jednom za svagda da Geto-Dacani, kao i sva druga Germanska, Keltska, Balticka i svaka druga plemena iz Tracanske loze nisu konzumirali alkohol, stavise oni nisu poznavali alkoholna pica iskljucujuci “Bautura Zeilor” (Bozija pica, staro verovanje u Boga Zeusa) nazvana: (Hydromel Francuski, Hidromiel Spanski, Idromele Italijanski, Hidromel in Portugalski, Mead Engleski, Miod Ruski, Med Ukrajinski, Met Nemacki, Medovina Cehoslovacki,Srpski,Hrvatski,Slovenski, Sima Finski, Hydromeli Latinski, Midus in Letonski). More

Geti i Dacani “Naj pravedniji i naj hrabriji medju Tracanima”

2 Comments

strabo

"Strabo" ("razrok") je naziv kojim su Rimljani označavali osobu čije su oči bile iskrivljene ili izobličene. Pompejev otac se zvao "Pompeius Strabo." Osoba rodom sa Sicilije koja je imala jasan vid kojim je mogla vidjeti stvari na velikoj daljini kao da su blizu također je nazivana "Strabo."

Sve vise glasova,koje bi zeleli prestavljati “istoriju” naseg milenijumskog plemena, odjekuje u sto cescim slucajevima da su Geto Dacani bili “poligami” (Gresnici, dusmani).

Jeli su meso,i sto je najgore bili su veliki ljubitelji alkohola.

Da bi smo dokazali, jednom za svagda da Geto-Dacani, kao i sva druga Germanska, Keltska, Balticka i svaka druga plemena iz Tracanske loze nisu konzumirali alkohol, stavise oni nisu poznavali alkoholna pica iskljucujuci “Bautura Zeilor” (Bozija pica, staro verovanje u Boga Zeusa) nazvana: (Hydromel Francuski, Hidromiel Spanski, Idromele Italijanski, Hidromel in Portugalski, Mead Engleski, Miod Ruski, Med Ukrajinski, Met Nemacki, Medovina Cehoslovacki,Srpski,Hrvatski,Slovenski, Sima Finski, Hydromeli Latinski, Midus in Letonski).

Naj vazniji dokaz nalazimo u “Strabonovoj Geografiji” tacnije u 7-moj knjizi, trecem poglavlju.

“[…] Eleni (Grki)” su Gete (Geti) nazivali Tracanima, oni su bili nastanjeni na obalama istre.Cinjenica se odnosi kolko na Gete, tolko i na Moeze poslednji iz loze Tracana.

Sva ostala plemena koji su u nekom srodstvu sa Tracanima kao npr: mygdonii, bebrycii, maedobithynii, bithynii, thynii, mariandynii su napustili Evropu.Moezi i ostali Tracani su ostali na svojim ognjistima…

Moje misljenje je da Poseidonis pretpostavlja ispravno kao i Homer kad opisuje sa sledecim recima Moeze iz evrope (odnosi se na one iz Trakije).

Oci njohove okrecu ih nazad Tracanskoj zemlji,u kojoj samo sto ne izbi rat izmedju Moeza i divljackih plemena.

Poseidonis kaze da su se moezi cuvali svih mesnih proizvoda iz religijoznih razloga”

Zbog toga nisu se ni brinuli oko cuvanja i odgoj zivotinja.

Pretezno su se hranili sirom, mlekom, medom…

Ziveci u miru,iako su bili nazvani Osvajacima sa strane Zeova (bogova).

Postojali su i Tracani koji nisu imali blizeg odnosa sa suprotnim polom, nazvani su “intemeietori” cak su proglaseni svetima, zbog njihove casti i tokom zivota bez straha.

Sve ove ljude,pesnik Homer naziva casnim i pravednim ljudima.

Moezi su takodje nazvani”Borci iz bliza” Zbog toga sto su gotovo nesavladljivi i jako dobri borci. […]

Praktiku koju su primenjivali u spomenutoj cinjenici da nisu koristili meso za ishranu,ostala je za njih kao zapovest od Zamolksisa (Bog). […]”

Deceneu (Kraljev savetnik) bio je uracunat kao Zeov (Boziji) Poslanik. Da bi pokazali svoju odanost,Geti su se pokorili i pokazali da ipak mogu ziveti i bez vina,tako sto su iscupali sva svoja vinograda.Nemoze se tacno precizirati lokacija ovih “Geta” kao sto se nemoze reci ni za “Tarabostes” (Aristokrate).

Najverovatnije da jedna polovina aristokracije Geto-Dacana su krenuli pogresnim putem zbog prljavog uticaja Romana i Grka.Osvajanjem drugih teritorij na celu sa Velikim Dacanskim Kraljem Burebistom, gotovo sa sigurnoscu mozemo reci da su medju prvim oblasima zahvacena ovim ponizavajucim i za ceo Tracanski narod neuobicajne stvari, bila zahvacena oblast pored obale crnog mora.

Hteo bih jos da skrecem paznju da koliko su Odrisi (Odrisko Carstvo) i tribali koji poticu iz Tracanske loze konzumirali vino ili druge opijajuce substance kao sto su: Konoplja, proklete pecurke ili cak opijum.Sve ove substance koje su koristila pomenuta plemena, kasnije su se prosirila i na prostore Dakije, osvajanjem ovih ili onih teritorija na celu sa pomenutim kraljem i jako cenjenim vodjom Dacana “Burebistom” (Burebista).

Znaci…Pouka svega ovog jeste da su sve ove supstance, alkohol, idr, unosene kasnije u Dacansku zemlju, na ovaj ili onaj nacin.

Sve ove optuzbe na adresi Geto-Dacana,nasih pradedova predstavlja veliki napad pracen degeneracijom,i kaljanjem obraza velikog naseg naroda Geto-Dacana,nazvanih Naj pravedniji i naj hrabriji medju Tracanima.

Nasi neprijatelji (Dusmani) Poligami koji su veliki alkoholicari i korisnici narkotika, izgleda da zavide nasim pradedovima sto su ziveli svetim,cistim i casnim zivotom.

Columna

Dacani na Trajanovom Stubu

burebista_statue_in_calarasi

Burebistina Statua iz Kalarasa (Călăraşi)

burebista_statue_in_orastie

Burebistina statua iz Orastija (Orăştie)

statuie-decebal-deva

Decebalova statua iz grada Deva

Clanak napisao Kogaion

Geto-Dákok „A legvitézebb és igazsagos a Trákok közül”

Leave a comment

strabo

Sztrabón, Strabón, Strabon, latinosan Strabo (Amesszeia, Pontosz, Kr. e. 64 körül – ugyanott, Kr. u. 23 után) görög földrajztudós, író.

Sokkal több hang azt hiszi hogy megtudhatnák képviselni a mi több évezredes „történelmét”, azokat a dolgokat megmondva egy visszhangban a hallott és érzett események után, hogy a geto-dákok többnosek, húsfogyasztók és, a legroszabban, ittatósak voltak.

Hogy bebizonyítsuk egyszer és mindenkorra hogy a geto-dákok, mint a német, keltikus és baltikus vagy más trák-eredetu népek nem voltak ittatósak, mert nem ismertek semmi italt „az istenek italján” kívül, a mézbort (Hydromel franciául, Hidromiel spanyolul, Idromele olaszul, Hidromel portugálul, Mead angolul, Miod ororszul, lengyelül, norvégül, svédül, dánul, Med ukrainul, Met németül, Medovina csehül, szlovákul, szerbhorvátül, Ezti-ur bászk nyelven, Sima finnül, Hydromeli klasszikus latin nyelven, Miduls lettül), el fogunk idézni egy fontos történelmi forrást, Kr. u az elso században.

A legfontosabb bizonyitékot Sztrabon „Földrajzában” találhatjuk, pontosabban a 7. könyvben, 3. fejezetjében:

„[…] A hellének a geteket trákoknak tekintették. Ok mind a két dunaparton laktak. A getek és a müsziánokról beszélek. Az utóbbik ugyancsak trákok voltak, de a jelenben a nevük moszok. Toluk erednek a mostani müsziánok, amelyek lidiánok, frigiánok és trójánok között élnek.

Máskeppen, a frigiánok brígok, egy trák eredet, ahogyan a migüdonok, bebrük, medobitniek, bitniek és tiniek, és azt sejtem hogy a mariadinok is.

Mind ezek teljesen elhagyták Európát, de a müsziánok maradtak együtt (a más trákok közül).

A fényes szemei visszanéztek

Az ország trákokkal népesítve, azok a mindig vadok,

És a müsziánok, amelyek közelrol harcolnak. […]

Poszeidoniosz azt mondja hogy a müsziánok nem esznek húst, vallási okok miatt, azért nincsenek nekik állatállomáyuk. Mézt, tejet és túrót eznek, békében élve, azért ok voltak isten hitthueknek és mit egy vallásos kasztának (capnobates) tekintetve.

Még léteztek trákok amelyeknek az életük notlen volt. Ezek a létesítok.

Szenteknek voltak szabva, a oszinteségük és félelmetlen életük miatt.

Mindezeket összesen Homérusz megtekintette mint „tisztelt kancatejelok, tejevok, életlen és a legigazságosabbak.”

Az „életlen” becézést azt jelentette, hogy ok nok nélkül éltek, és Homérusznak az öszvegység csak az életnek a feléje, úgy mint a Proteszilaosz nevu költonek a „félháza”, mert o öszvegy volt.

A müsziánok „közeli harcosok” voltak, mert sosem voltak meggyozve.
A 13. könvyben (az Illiászban), azt kell legyen írva, hogy „moszok, közeli harcosok” müsziánok helyett (igényeli Poszeidonosz).

Csak, minden kívül, nagyon merész megváltoztatni Homérusz szövegei, jónak tekintve ezeknek a hosszú évek multán. Igaz is, hogy sokkal nehezebb arra hinni, hogy ezek az emberek eloször müsziánoknak és azután, a jelenben moszoknak nevezték. És az „életlen” díszíto jelzo elvehetne inkább az „öszvegy” jelenetet mint a „semmievok” vagy a „szekérházasok” […]

A pitagorászi hittban a hús nélküli életben mint Zamolxis egy parancsának maradt náluk. […]

A tisztelt hippemolgoktól, tejivóktól, müsziok
Akik közeltrol harconlak, és az igazságos áboktól. […]”

Columna

Dákok (Traianus-oszlop)

És arról az információrol, hogy:

„Rövid idon belül Dekéneusz mint isteni szellemnek volt tekintve, úgy ahogy beszéltem Zamolxisrol. És, alávetéssel, a getek elengeddék magukat meggyozve hogy írtsák ki a szolot és éljenek bor nélkül […]” nem lehet megtudni ezeknek a „geteknek” a pontos lakóterületük, ahogy másképpen nem lehet megtudni hogy a tarabostesrol vagy a comatirol van szó.

Nobil geto-dac

Taraboste

Talán a köznemesi osztálynak egy része elindult rossz útakon, a római és görög mocskos befolyásai miatt, vagy talán a geto-dákok amelyek a Fekete-tengerparti várokat és más Burebiszta-hódított területeket vezették kezdték ezt a szégentelen tettet, megalázó az északi trákoknak.

Még azt akarom mondani hogy az odridok és más trák-eredetú déli néptörzsek ittak bort és mindenféle hallucinogén szereket vettek be, ezek közül a bubájos gombákat, a keleti kendert vagy akár opioidokat.

Mindezek késon jelentek meg, a görög és késöbb a római befolyások miatt és még a mindenféle keleti mithraikus kultuszoktól is.

Szóval, a geto-dákok és a moszok, kárpok és kosztobokok és minden „barbár” néptörzsek észak Dunától, nem ittak alkoholt, csak mézbort, mind minden északi „barbár”.

Ezek az oseinkek egy bírságos megyjegzést jelent és a mi tisztelt geto-dák népünk elfajulásnál vezett, a legigazságosabb és legvitézebb a trákok közül!

A mi ellenségeink, többnosek és nagy ittatósak és droggosok, irigyeloen néznek a mi oseink és az ok szent életükre és az ok isteni eredetre.

burebista_statue_in_calarasi

Burebiszta szobra Calarasiban (Călăraşi)

burebista_statue_in_orastie

Burebiszta szobra Orăştie (Szászváros)

statuie-decebal-deva

Dekebálusz szobra Déva

Decebal

Dekebálusz, Déva

Írta: Kogaion

Tipuri de scriere

Leave a comment

*Pentru a viziona imaginea detaliata trebuie sa apasati pe “Tipuri de scriere

A Thracian lunisolar calendar

Leave a comment

Click here:

A THRACIAN LUNISOLAR CALENDAR – Nikolai Sivkov

http://www.space.bas.bg/astro/Rogen2004/Oth-6.pdf

Older Entries