A juadizmus Jézus idejében

Leave a comment

A juadizmus Jézus idejében (Josua)

Időszámitasunk első századában Palsztina római hóditas alatt áll. A judaizmus ebben az időszakban több egyházi kissebbségekből, szektákból állt még.

Legismertebb képviselőik a szaduceusok vezető kasztja, Jeruzsálem Templomának nagy papjait ebbe a kasztba toborozták.

Legnagyobb számban a farizeusok alkották, ezekbol kerültek ki a zsidó rabbik.

A szaduceusok a zsidók Megváltását hirdették. Általánosan elfogadot tény, hogy Jézus is ebbe a judeo csoportba tartozott, bár egyes tudosok (lásd Badiny Joos Ferenc) szerint szkita kiralyfi volt, arszakida anyai ágon.

Egy másik zsidó csoport a zeloiták voltak, Galileából származtak és az egyházi elveik mellett Palasztina felszabaditását tűzték ki célul a római iga alol, paramilitáris, terorista támadásokat folytatva a romai őrjáratok ellen.

A szaduceusok és a zeloitak is egy profeta eljövetelét várták aki majd a zsidokat fellázitja a romai hatalom ellen. Ez a Messiás lett volna a vezetőjuk romaiak elleni felkelésben. Ez a messiási hit egy forradalmár szellemiséget nevelt a zsidokba.

Keresztelő Szent János megkeresztelt gyülekezete egy másik ága volt a judeizmusnak, kapcsolatban állhatott a szaduceusokkal, erre utal Keresztelő Szent János kanonizálása a judeo-kereszténységben. Három nagy ünnep is kötődik a nevéhez: január 7; junius 24 – születésnapja ; agusztus 29 halálának napja, amikor levágják a fejét.

János Erzsébet fia volt, sógórnője pedig Mária, Jézus édesanyja. Keresztelő Szent János apja pedig a farizeus Zaharia volt. Feltehető, hogy Jézus szektáját befolyásolhatták a szaduceusok és a farizeusok is, János  pedig várta a megváltó Krisztus eljövetelét.

Végül még ott vannak elszigetelten a fanatikusoknak tartott esszénusok, akiket Mózes képviselt, akik kizárták a nőket a köreikből, hittek a lélek halhatatlanságában és a bűnösök megbüntetésében. Ők is várták a Megváltó eljövetelét, aki majd felszabaditja a római hatalom alol, megalakitva majd a Jehova-Adonaj-Savaot-Eloah-Shaddai (kulonbozo istensegek megfeleloi a judeo istensegeknek) királyságát.

A tényeket alátámasztják az 1947-ben felfedezett Qumrámi Holt Tengeri Tekercsek.

Kogaion

A juadizmus Jézus idejében (Josua)

Leave a comment


Időszámitasunk első századában Palsztina római hóditas alatt áll. A judaizmus ebben az időszakban több egyházi kissebbségekből, szektákból állt még.

Legismertebb képviselőik a szaduceusok vezető kasztja, Jeruzsálem Templomának nagy papjait ebbe a kasztba toborozták. More

A Dupljaja-i miniatür harciszekér

Leave a comment

Ev: kb. 1500 Kr.e. (Keso bronzkor)

Kultura: Žuto Brdo – Gârla Mare

Ez a szép leletet, ugy néz ki, egy barlangban talalták, egy másik darabbal,a két miniatura harciszekeret ábrázol :egyik kétkerekű a másik három.

A kétkerekű szekérben egy antromorf madár-, solyomfejjel ábrázolt férfiszobor van, rajta a karcolás jelek a swastikára utalnak (a bal jel jobbra iranyulo swasztika a jobb oldali jel ballra iranzulo swasztika).

A két svasztika között két spirálábrazolás , szélükön két körrel szegélzezve. A hasán még egy harmadik svasztika jel van.

Egyes történészek ugy vélik , hogy Hyperboreus Apollot ábrázolja , ami az örökévaló nap jelkepe.A legenda szerint Apollo Hyperboreusba (az északi fagyos sarki régió) egy szekéren utazott amit hattyuk húztak (láthato a szobron).

Trbuhovic szerb régész szerint ezeket a leleteket napimádati szertartásokhoz és esőklrlshez használták, mivel a szekér hangja olyan mint a menydörgés.

Más feltevések szerint ez a harciszekér lehet a szállitó az eszköz a másvilág és az ég között.Hasonló szekereken utazott Thor, két kecske alltal huzva (Toothgnasher es Toothgrinder) vagy Perun , amiből lessz Szent Jónás szekere.

A madár arca ábrázolhatja a halottak lelkét is.

Kogaion

Olah poganysag a XII szazadban

Leave a comment

Vllehe

Vláhok

1173-ban  a Tudela-i Benjámin rabbi hosszu utazása során Spanyolországból Jeruzsálembe, áthaladt Olaszországon, majd Görögországon, folytatva utját Palesztina felé.

Elérvén Zeitunba (ma Lamia városa), ezt irta:

” Itt kezdődik Vláhország, aminek lakósai a vláhok. Az oláhok, kik gyorsaságra és fürgeségre nézve a szarvasokkal csaknem egyenlők, leereszkednek Görögországba és a görögöket kifosztják. Senki nem tudja megtámadni háboruban, egy király sem tudta alattvalojává tenni őket. A keresztény szokások nem ismertek nálluk, zsidó neveket adnak egymásnak, amiért egyesek zsidó népnek vélik őket. Ha keresztényekkel találkoznak, ezeket egyszerűen kirabolják, de nem gyilkolják meg mint a görögöket. “

“A macedonok eredete” Theodor Capidan es Constantin Noe

Bukaresti Néprajzkutatoi Kiado, 2008

Kogaion

Geto-Dákok „A legvitézebb és igazsagos a Trákok közül”

Leave a comment

strabo

Sztrabón, Strabón, Strabon, latinosan Strabo (Amesszeia, Pontosz, Kr. e. 64 körül – ugyanott, Kr. u. 23 után) görög földrajztudós, író.

Sokkal több hang azt hiszi hogy megtudhatnák képviselni a mi több évezredes „történelmét”, azokat a dolgokat megmondva egy visszhangban a hallott és érzett események után, hogy a geto-dákok többnosek, húsfogyasztók és, a legroszabban, ittatósak voltak.

Hogy bebizonyítsuk egyszer és mindenkorra hogy a geto-dákok, mint a német, keltikus és baltikus vagy más trák-eredetu népek nem voltak ittatósak, mert nem ismertek semmi italt „az istenek italján” kívül, a mézbort (Hydromel franciául, Hidromiel spanyolul, Idromele olaszul, Hidromel portugálul, Mead angolul, Miod ororszul, lengyelül, norvégül, svédül, dánul, Med ukrainul, Met németül, Medovina csehül, szlovákul, szerbhorvátül, Ezti-ur bászk nyelven, Sima finnül, Hydromeli klasszikus latin nyelven, Miduls lettül), el fogunk idézni egy fontos történelmi forrást, Kr. u az elso században.

A legfontosabb bizonyitékot Sztrabon „Földrajzában” találhatjuk, pontosabban a 7. könyvben, 3. fejezetjében:

„[…] A hellének a geteket trákoknak tekintették. Ok mind a két dunaparton laktak. A getek és a müsziánokról beszélek. Az utóbbik ugyancsak trákok voltak, de a jelenben a nevük moszok. Toluk erednek a mostani müsziánok, amelyek lidiánok, frigiánok és trójánok között élnek.

Máskeppen, a frigiánok brígok, egy trák eredet, ahogyan a migüdonok, bebrük, medobitniek, bitniek és tiniek, és azt sejtem hogy a mariadinok is.

Mind ezek teljesen elhagyták Európát, de a müsziánok maradtak együtt (a más trákok közül).

A fényes szemei visszanéztek

Az ország trákokkal népesítve, azok a mindig vadok,

És a müsziánok, amelyek közelrol harcolnak. […]

Poszeidoniosz azt mondja hogy a müsziánok nem esznek húst, vallási okok miatt, azért nincsenek nekik állatállomáyuk. Mézt, tejet és túrót eznek, békében élve, azért ok voltak isten hitthueknek és mit egy vallásos kasztának (capnobates) tekintetve.

Még léteztek trákok amelyeknek az életük notlen volt. Ezek a létesítok.

Szenteknek voltak szabva, a oszinteségük és félelmetlen életük miatt.

Mindezeket összesen Homérusz megtekintette mint „tisztelt kancatejelok, tejevok, életlen és a legigazságosabbak.”

Az „életlen” becézést azt jelentette, hogy ok nok nélkül éltek, és Homérusznak az öszvegység csak az életnek a feléje, úgy mint a Proteszilaosz nevu költonek a „félháza”, mert o öszvegy volt.

A müsziánok „közeli harcosok” voltak, mert sosem voltak meggyozve.
A 13. könvyben (az Illiászban), azt kell legyen írva, hogy „moszok, közeli harcosok” müsziánok helyett (igényeli Poszeidonosz).

Csak, minden kívül, nagyon merész megváltoztatni Homérusz szövegei, jónak tekintve ezeknek a hosszú évek multán. Igaz is, hogy sokkal nehezebb arra hinni, hogy ezek az emberek eloször müsziánoknak és azután, a jelenben moszoknak nevezték. És az „életlen” díszíto jelzo elvehetne inkább az „öszvegy” jelenetet mint a „semmievok” vagy a „szekérházasok” […]

A pitagorászi hittban a hús nélküli életben mint Zamolxis egy parancsának maradt náluk. […]

A tisztelt hippemolgoktól, tejivóktól, müsziok
Akik közeltrol harconlak, és az igazságos áboktól. […]”

Columna

Dákok (Traianus-oszlop)

És arról az információrol, hogy:

„Rövid idon belül Dekéneusz mint isteni szellemnek volt tekintve, úgy ahogy beszéltem Zamolxisrol. És, alávetéssel, a getek elengeddék magukat meggyozve hogy írtsák ki a szolot és éljenek bor nélkül […]” nem lehet megtudni ezeknek a „geteknek” a pontos lakóterületük, ahogy másképpen nem lehet megtudni hogy a tarabostesrol vagy a comatirol van szó.

Nobil geto-dac

Taraboste

Talán a köznemesi osztálynak egy része elindult rossz útakon, a római és görög mocskos befolyásai miatt, vagy talán a geto-dákok amelyek a Fekete-tengerparti várokat és más Burebiszta-hódított területeket vezették kezdték ezt a szégentelen tettet, megalázó az északi trákoknak.

Még azt akarom mondani hogy az odridok és más trák-eredetú déli néptörzsek ittak bort és mindenféle hallucinogén szereket vettek be, ezek közül a bubájos gombákat, a keleti kendert vagy akár opioidokat.

Mindezek késon jelentek meg, a görög és késöbb a római befolyások miatt és még a mindenféle keleti mithraikus kultuszoktól is.

Szóval, a geto-dákok és a moszok, kárpok és kosztobokok és minden „barbár” néptörzsek észak Dunától, nem ittak alkoholt, csak mézbort, mind minden északi „barbár”.

Ezek az oseinkek egy bírságos megyjegzést jelent és a mi tisztelt geto-dák népünk elfajulásnál vezett, a legigazságosabb és legvitézebb a trákok közül!

A mi ellenségeink, többnosek és nagy ittatósak és droggosok, irigyeloen néznek a mi oseink és az ok szent életükre és az ok isteni eredetre.

burebista_statue_in_calarasi

Burebiszta szobra Calarasiban (Călăraşi)

burebista_statue_in_orastie

Burebiszta szobra Orăştie (Szászváros)

statuie-decebal-deva

Dekebálusz szobra Déva

Decebal

Dekebálusz, Déva

Írta: Kogaion