strabo

Sztrabón, Strabón, Strabon, latinosan Strabo (Amesszeia, Pontosz, Kr. e. 64 körül – ugyanott, Kr. u. 23 után) görög földrajztudós, író.

Sokkal több hang azt hiszi hogy megtudhatnák képviselni a mi több évezredes „történelmét”, azokat a dolgokat megmondva egy visszhangban a hallott és érzett események után, hogy a geto-dákok többnosek, húsfogyasztók és, a legroszabban, ittatósak voltak.

Hogy bebizonyítsuk egyszer és mindenkorra hogy a geto-dákok, mint a német, keltikus és baltikus vagy más trák-eredetu népek nem voltak ittatósak, mert nem ismertek semmi italt „az istenek italján” kívül, a mézbort (Hydromel franciául, Hidromiel spanyolul, Idromele olaszul, Hidromel portugálul, Mead angolul, Miod ororszul, lengyelül, norvégül, svédül, dánul, Med ukrainul, Met németül, Medovina csehül, szlovákul, szerbhorvátül, Ezti-ur bászk nyelven, Sima finnül, Hydromeli klasszikus latin nyelven, Miduls lettül), el fogunk idézni egy fontos történelmi forrást, Kr. u az elso században.

A legfontosabb bizonyitékot Sztrabon „Földrajzában” találhatjuk, pontosabban a 7. könyvben, 3. fejezetjében:

„[…] A hellének a geteket trákoknak tekintették. Ok mind a két dunaparton laktak. A getek és a müsziánokról beszélek. Az utóbbik ugyancsak trákok voltak, de a jelenben a nevük moszok. Toluk erednek a mostani müsziánok, amelyek lidiánok, frigiánok és trójánok között élnek.

Máskeppen, a frigiánok brígok, egy trák eredet, ahogyan a migüdonok, bebrük, medobitniek, bitniek és tiniek, és azt sejtem hogy a mariadinok is.

Mind ezek teljesen elhagyták Európát, de a müsziánok maradtak együtt (a más trákok közül).

A fényes szemei visszanéztek

Az ország trákokkal népesítve, azok a mindig vadok,

És a müsziánok, amelyek közelrol harcolnak. […]

Poszeidoniosz azt mondja hogy a müsziánok nem esznek húst, vallási okok miatt, azért nincsenek nekik állatállomáyuk. Mézt, tejet és túrót eznek, békében élve, azért ok voltak isten hitthueknek és mit egy vallásos kasztának (capnobates) tekintetve.

Még léteztek trákok amelyeknek az életük notlen volt. Ezek a létesítok.

Szenteknek voltak szabva, a oszinteségük és félelmetlen életük miatt.

Mindezeket összesen Homérusz megtekintette mint „tisztelt kancatejelok, tejevok, életlen és a legigazságosabbak.”

Az „életlen” becézést azt jelentette, hogy ok nok nélkül éltek, és Homérusznak az öszvegység csak az életnek a feléje, úgy mint a Proteszilaosz nevu költonek a „félháza”, mert o öszvegy volt.

A müsziánok „közeli harcosok” voltak, mert sosem voltak meggyozve.
A 13. könvyben (az Illiászban), azt kell legyen írva, hogy „moszok, közeli harcosok” müsziánok helyett (igényeli Poszeidonosz).

Csak, minden kívül, nagyon merész megváltoztatni Homérusz szövegei, jónak tekintve ezeknek a hosszú évek multán. Igaz is, hogy sokkal nehezebb arra hinni, hogy ezek az emberek eloször müsziánoknak és azután, a jelenben moszoknak nevezték. És az „életlen” díszíto jelzo elvehetne inkább az „öszvegy” jelenetet mint a „semmievok” vagy a „szekérházasok” […]

A pitagorászi hittban a hús nélküli életben mint Zamolxis egy parancsának maradt náluk. […]

A tisztelt hippemolgoktól, tejivóktól, müsziok
Akik közeltrol harconlak, és az igazságos áboktól. […]”

Columna

Dákok (Traianus-oszlop)

És arról az információrol, hogy:

„Rövid idon belül Dekéneusz mint isteni szellemnek volt tekintve, úgy ahogy beszéltem Zamolxisrol. És, alávetéssel, a getek elengeddék magukat meggyozve hogy írtsák ki a szolot és éljenek bor nélkül […]” nem lehet megtudni ezeknek a „geteknek” a pontos lakóterületük, ahogy másképpen nem lehet megtudni hogy a tarabostesrol vagy a comatirol van szó.

Nobil geto-dac

Taraboste

Talán a köznemesi osztálynak egy része elindult rossz útakon, a római és görög mocskos befolyásai miatt, vagy talán a geto-dákok amelyek a Fekete-tengerparti várokat és más Burebiszta-hódított területeket vezették kezdték ezt a szégentelen tettet, megalázó az északi trákoknak.

Még azt akarom mondani hogy az odridok és más trák-eredetú déli néptörzsek ittak bort és mindenféle hallucinogén szereket vettek be, ezek közül a bubájos gombákat, a keleti kendert vagy akár opioidokat.

Mindezek késon jelentek meg, a görög és késöbb a római befolyások miatt és még a mindenféle keleti mithraikus kultuszoktól is.

Szóval, a geto-dákok és a moszok, kárpok és kosztobokok és minden „barbár” néptörzsek észak Dunától, nem ittak alkoholt, csak mézbort, mind minden északi „barbár”.

Ezek az oseinkek egy bírságos megyjegzést jelent és a mi tisztelt geto-dák népünk elfajulásnál vezett, a legigazságosabb és legvitézebb a trákok közül!

A mi ellenségeink, többnosek és nagy ittatósak és droggosok, irigyeloen néznek a mi oseink és az ok szent életükre és az ok isteni eredetre.

burebista_statue_in_calarasi

Burebiszta szobra Calarasiban (Călăraşi)

burebista_statue_in_orastie

Burebiszta szobra Orăştie (Szászváros)

statuie-decebal-deva

Dekebálusz szobra Déva

Decebal

Dekebálusz, Déva

Írta: Kogaion