Les Gèto-Daces “Les plus justes et braves des Thraces”

Leave a comment

strabo

Strabon (en grec ancien Στράϐων / Strábôn, « qui louche », en latin Strabo), né à Amasée en Cappadoce (actuelle Amasya en Turquie) vers 57 av. J.-C., mort entre 21 et 25 ap. J.-C., est un géographe grec.

Plusieurs voix qui soutiennent qu’elles représentes l’”histoire” de notre genre multimillénaire, évoquent dans un écho qui se fait senti de plus en plus le fait que les gèto-daces ont été polygames, qu’ils ont mangé de la viande et le plus grave-qu’ils ont consumé importantes quantités d’alcool.

Pour démontrer une fois pour tous que les gèto-daces, comme les genres germaniques, celtiques, baltiques, et aussi comme les tribus d’origine thrace, ne consommaient pas d’alcool parce qu’ils ne connaissaient pas une boisson alcoolique hors celle des dieux «la boisson des dieux » appelée hydromel (Hidromiel en espagnol, Idromele en italienne, Hidromel en português, Mead en anglais , Miod en russe, polonais, norvégienne, suédois, danois, Med en ukrainien, Met en allemand, Medovina en tchécoslovaque, sarb-croate et slovène , Ezti-ur en basque , Sima en finnois, Hydromeli en latin classique, Midus en lettone), on va citer une importante source historique du début de I-er siècle a.Hr.

La plus importante épreuve est trouvée dans la « Géographie » de Strabon, le VII-e livre, chapitre III:

« […] Les helléniques considéraient les gètes thraces. Ils habitaient les deux rives du Istru, je me refaire aux gètes mais aussi aux mysiens. Les derniers semblaient aux thraces, mais en présent ils s’appellent moessi; des eux viennent les mysiens d’aujourd’hui qui vivent entre les lydiens, féringiens et troyens.

En outre, les féringiens sont birigi, de genre thraces, le même que les mygdons, les bebrycs, les maedobithyns, les bithyns et les thyns, et je pense que les mariandyns aussi.

Tous ont quitté deffinitivement l’Europe, mais les mysiens ont resté avec les autres thraces.

Mon opinion est que Poseidonios a la bonne présupposition comme que Homère appelle par ce nom les mysiens dans l’Europe (je fais référence à ceux de Thrace) quand il dit :

Ses yeux brillants il les retourna pour voir

Pays occupé de thraces, de ceux qui brident les chevaux

Et de mysiens, qui de proche se battent. […]

Poseidonios dit que les mysiens évitaient les produits de viande pour de motifs religieuses, et à cause de ça ils ne s’occupaient pas de l’élevage des animaux. Ils mangeaient du miel, du lait et du fromage, vivant en paix et pour ça ils sont appelés pieux par rapport aux dieux et capnobates.

Ils sont aussi des thraces qui vivent sans femmes; ils s’appellent fondateurs.

Ils sont considérés saints du fait de leur honnêteté et vivent sans peur.

Tous ceux sont appelés par Homère « les glorieux traient de juments, mangeurs du lait, sans bétail et les plus justes des hommes ».

Ils sont surnommés « sans vie » surtout parce qu’ils vivent sans femmes, et Homère considère que le veuvage est une vie vécue seulement à demi, comment le poète appelle dans la maison de Protesilaos la « démi-vie » parce qu’il était veuf :

Les mysiens sont appellés « lutteurs de près » parce qu’ils sont imbattable, étant des guerriers sans peur.

Dans le XIII-ième livre (de Iliade) il faudrait d’être écrit « les moesis, lutteurs de près » à la place de mysiens (dite Poseidonios).

Mais, sans erreur, il est audacieux de changer le texte du Homère, considéré bon le long des années passés. En effet, il est plus plausible qu’ils ont été nommés du début mysiens et qu’en présent le nom est changé en moesi. Et l’épithète «sans vie» peut être compris au sens de « veufs » qu’au sens d’« affamés » ou « avec les maisons en charrette ». […]

La pratique pythagorique de s’abstenir de la viande a été gardée comme une disposition du Zamolxis. […]

Du hippemolgs slaves, buveurs du lait, des mysis

Qui se battent de près, et des abis pleins de justice. […]

De l’information qui dit que :

“En court temps Deceneu lui-même a été regardé comme pénétré du souffle divin, comment on a dit quand on a parlé de Zamolxis. Et, en signe de soumission, les gètes se sont fléchi à couper la vigne et de vivre sans vin […] ” la location de ces gètes ne peut pas être précisée, le même qu’on peut pas dire s’ils sont de tarabostes ou de comati.

Probablement qu’une partie de l’aristocratie gèto-dace a pris de voies négatives, à cause de la vilaine influence de grecques et romans, où peut être que seulement les gèto-daces sont restés dans les cites de la Mer Noire pour administrer le territoire conquis par l’empereur Burebista ont commencé à pratiquer l’acte honteux ,humiliant pour les thraces du nord.

Je veux préciser qu’ainsi les odrysis que d’autre tribus du sud d’origine thrace, consommaient du vin et diverses substances hallucinogènes comme les champignons magiques, la chanvre orientale ou même des opiacées.

Tous ces faits sont apparus tardivement à cause de l’influence hellène et plus tard de celle romane, mais aussi de diverses cultures orientales mythraices.

En conclusion, les gèto-daces et les moesis, carps et costobocs, et tous les tribus « barbares » du nord de Istru, ne consommaient pas d’alcool, mais que d’hydromel comme tous les barbares nordiques.

Ces affirmations tendancieuses lancés à l’adresse de nos ancêtres sont des attaques qui visent la dégénération de notre grand genre gèto-dace, les plus justes et braves de thraces!

Nos ennemis, polygames et grands consommateurs d’alcool et narcotiques, semblent d’être envieux de nos ancêtres et de leur vie sacre, comme de leur origine divine.

burebista_statue_in_calarasi

La statue de Burebista à Calarasi

burebista_statue_in_orastie

La statue de Burebista à Orăştie

Decebal

La statue de Décébale à Deva

decebal

Décébale sur la Colonne de Trajan

Columna

Daces sur la Colonne de Trajan et Daces étendard

Article écrit par Kogaion

Kotys

Leave a comment

Cotis (latina), Kotys (greaca), Ceotis, Ciotis (romana) este o zeita traco-daca, venerata in special la Edonii din Tracia, populatie ce se gaseste intre raurile Struma si Mesta, la sud de Sofia.

Ei se intindeau in antichitate pana pe Vardar (Axios), dar odata cu expansiunea macedonenilor, au fost impinsi spre est, in Tracia.

Strabon descrie cultul zeitei Cotis ca apropiat de cel al zeitei Bendis. El spune ca Edonii cantau la niste instrumente ce scoteau anumite sunete ciudate, sub forma de tunete, provocate de niste tobe mari, probabil, sunet combinat cu acordul unor corzi frenetice, ritual muzical asemanator ritualului dedicat zeului Sabazius (Dionis). Acest cult mai era adorat si in perioada clasica ateniana , unde preotii ce participau la acest ritual se numeau baptai deoarece “botezau” de fiecare data participantii, purificandu-le sufletele.

Se spune ca ei intonau cu voce tare, in cor, aceste cuvinte:

“Am fugit de rau, am gasit binele”

Cultul ei mai poate fi asemanat cu cel al zeitei Attis si al Cybelei. Festivalul edonian dedicat zeitei Cotis se numea Cotyttia, ce se spune ca era un ritual orgiastic nocturn, cu puternice conotatii obscene.

Daca e sa dam crezare acestor afirmatii de mai sus, inseamna ca avem de-a face cu puternice influente osirice, prin elenism, mai exact prin Dionis/Sabazius.

Sorin Paliga este de parere canumele zeitei Cotis este inrudit cu numele plantei cotiata “iarba tare” (tritticum repens), cuvant ce deriva de la radacina ciot, de origine traca.

Articol scris de Kogaion


Marea Zeita Bendis

Leave a comment

bendis

Medalion ce reprezinta pe zeita Bendis, descoperit la Gradistea Muncelului, datare dupa anul 79 e.n.

Marea zeita Bendis (Bhendis, Mendis, Mhendis) era divinitatea feminina din pantenonul nord-tracic care se ocupa cu destinele oamenilor, asemeni Ursitoarelor.

Numele zeitei este compus din radacina teonimului indo-european bhend care inseamna “a lega” sau “a indoi”, de unde provine si cuvantul anglo-saxon bind sau germanicul binden.

Din aceasta mcia dar pretioasa idee, putem deduce cu usurinta ca unul din apelativele primordiale ale zeitei era de “Zeita destinului” sau “Zeita Tesatoarelor”, Zeita Sortii”, “Zeita Ursitoare”.

Ea, asemeni Ursitoarelor, se ocupa cu destinele oamenilor, indo-europenii fiind prin excelenta adoratorii credintei in predestinare.

Este foarte probabil ca dupa cucerirea romana a Daciei, Bendis sa fi fost asimilata de zeita Diana (Artemis la greci).

Bendis mai era si zeita legaturilor matrimoniale, dragostei si sentimentului amoros, asemeni zeitei scandinave Freya, Afroditei elene, zeitei Albina a etruscilor, Ishtar a asiro-babilonienilor, Inanna a sumerienilor, Dzydzilelyaa a vechilor poloni, Prende a albanezilor, Shiva a slavilor sau Venus a romanilor.

Toate casatoriile se oficiau in numele ei, sub binecuvantarea ei divina.

Cultul zeitei Bendis a fost preluat si de greci, devenind cult statal la Atena inca din secolul V i.e.n. Era adorata in special in timpul ceremoniilor numite Bendideia cand aveau loc doua ceremonii etnice: una formata din traci si alta din atenieni.

Templul zeitei Bendis, asociata de atenieni cu Artemis, se numea Bendideion si era situat pe dealul Munychia, situat in partea Atenei numita Pireu, colina ce are inaltime de aprox 86 de m. Astazi poarta numele de Kastella. Mai tarziu, dupa secolul II i.e.n. mai putem gasi un templu al zeitei pe tarmul vestic al Hebrului, in Balcani.
Cultul ei este atestat si in Asia Mica, mai exact in Bithinia, sau chiar in Egiptul Ptolemeic.

Pe reliefuri si statuete, zeita Bendis este reprezentata purtand vesminte trace si boneta traca (frigiana, frigienii erau de neam tracic). Uneori, zeita are o sulita in mana stanga si o cupa in cea dreapta. Pe unele monezi, ea apare fie tinand doua sulite si un pumnal, fie doua torte sau o torta si o patera.

Bendis mai avea si diverse atribute cum ar fi vanatoarea, dar aparea si sub forma unei zeite a Lunii, asemeni Hecatei.

bustul-de-bronz-de-la-piatra-rosie

Bendis – Bustul de bronz de la Piatra Rosie, infatisand-o pe zeita cu sanii mari, ceea ce reprezinta caracterul fertil dar si amoros al zeitei.

bendis-din-tanagra-figurina-din-teracota-secolul-iv-ien

Bendis din Tanagra, localitate situata in Attica, la nord de Atena (figurina din teracota, secolul IV i.e.n.)

stela-votiva-a-zeitei-bendis-descoperita-la-pireu-sec-iv-ien

Stela votiva a zeitei Bendis descoperita la Pireu (sec IV i.e.n.)

Articol scris de Kogaion

Principalele drumuri si puncte rutiere ale Balcanilor in antichitate

Leave a comment

principalele-drumuri-si-puncte-rutiere-ale-balcanilor-in-antichitate

Preluare de la: http://soltdm.com/geo/drumuri/drum2.htm

Geti i Dacani-Naj pravedniji i naj hrabriji medju Tracanima

2 Comments

Sve vise glasova,koje bi zeleli prestavljati “istoriju” naseg milenijumskog plemena, odjekuje u sto cescim slucajevima da su Geto Dacani bili “poligami” (Gresnici, dusmani).

Jeli su meso,i sto je najgore bili su veliki ljubitelji alkohola.

Da bi smo dokazali, jednom za svagda da Geto-Dacani, kao i sva druga Germanska, Keltska, Balticka i svaka druga plemena iz Tracanske loze nisu konzumirali alkohol, stavise oni nisu poznavali alkoholna pica iskljucujuci “Bautura Zeilor” (Bozija pica, staro verovanje u Boga Zeusa) nazvana: (Hydromel Francuski, Hidromiel Spanski, Idromele Italijanski, Hidromel in Portugalski, Mead Engleski, Miod Ruski, Med Ukrajinski, Met Nemacki, Medovina Cehoslovacki,Srpski,Hrvatski,Slovenski, Sima Finski, Hydromeli Latinski, Midus in Letonski). More

Geti i Dacani “Naj pravedniji i naj hrabriji medju Tracanima”

2 Comments

strabo

"Strabo" ("razrok") je naziv kojim su Rimljani označavali osobu čije su oči bile iskrivljene ili izobličene. Pompejev otac se zvao "Pompeius Strabo." Osoba rodom sa Sicilije koja je imala jasan vid kojim je mogla vidjeti stvari na velikoj daljini kao da su blizu također je nazivana "Strabo."

Sve vise glasova,koje bi zeleli prestavljati “istoriju” naseg milenijumskog plemena, odjekuje u sto cescim slucajevima da su Geto Dacani bili “poligami” (Gresnici, dusmani).

Jeli su meso,i sto je najgore bili su veliki ljubitelji alkohola.

Da bi smo dokazali, jednom za svagda da Geto-Dacani, kao i sva druga Germanska, Keltska, Balticka i svaka druga plemena iz Tracanske loze nisu konzumirali alkohol, stavise oni nisu poznavali alkoholna pica iskljucujuci “Bautura Zeilor” (Bozija pica, staro verovanje u Boga Zeusa) nazvana: (Hydromel Francuski, Hidromiel Spanski, Idromele Italijanski, Hidromel in Portugalski, Mead Engleski, Miod Ruski, Med Ukrajinski, Met Nemacki, Medovina Cehoslovacki,Srpski,Hrvatski,Slovenski, Sima Finski, Hydromeli Latinski, Midus in Letonski).

Naj vazniji dokaz nalazimo u “Strabonovoj Geografiji” tacnije u 7-moj knjizi, trecem poglavlju.

“[…] Eleni (Grki)” su Gete (Geti) nazivali Tracanima, oni su bili nastanjeni na obalama istre.Cinjenica se odnosi kolko na Gete, tolko i na Moeze poslednji iz loze Tracana.

Sva ostala plemena koji su u nekom srodstvu sa Tracanima kao npr: mygdonii, bebrycii, maedobithynii, bithynii, thynii, mariandynii su napustili Evropu.Moezi i ostali Tracani su ostali na svojim ognjistima…

Moje misljenje je da Poseidonis pretpostavlja ispravno kao i Homer kad opisuje sa sledecim recima Moeze iz evrope (odnosi se na one iz Trakije).

Oci njohove okrecu ih nazad Tracanskoj zemlji,u kojoj samo sto ne izbi rat izmedju Moeza i divljackih plemena.

Poseidonis kaze da su se moezi cuvali svih mesnih proizvoda iz religijoznih razloga”

Zbog toga nisu se ni brinuli oko cuvanja i odgoj zivotinja.

Pretezno su se hranili sirom, mlekom, medom…

Ziveci u miru,iako su bili nazvani Osvajacima sa strane Zeova (bogova).

Postojali su i Tracani koji nisu imali blizeg odnosa sa suprotnim polom, nazvani su “intemeietori” cak su proglaseni svetima, zbog njihove casti i tokom zivota bez straha.

Sve ove ljude,pesnik Homer naziva casnim i pravednim ljudima.

Moezi su takodje nazvani”Borci iz bliza” Zbog toga sto su gotovo nesavladljivi i jako dobri borci. […]

Praktiku koju su primenjivali u spomenutoj cinjenici da nisu koristili meso za ishranu,ostala je za njih kao zapovest od Zamolksisa (Bog). […]”

Deceneu (Kraljev savetnik) bio je uracunat kao Zeov (Boziji) Poslanik. Da bi pokazali svoju odanost,Geti su se pokorili i pokazali da ipak mogu ziveti i bez vina,tako sto su iscupali sva svoja vinograda.Nemoze se tacno precizirati lokacija ovih “Geta” kao sto se nemoze reci ni za “Tarabostes” (Aristokrate).

Najverovatnije da jedna polovina aristokracije Geto-Dacana su krenuli pogresnim putem zbog prljavog uticaja Romana i Grka.Osvajanjem drugih teritorij na celu sa Velikim Dacanskim Kraljem Burebistom, gotovo sa sigurnoscu mozemo reci da su medju prvim oblasima zahvacena ovim ponizavajucim i za ceo Tracanski narod neuobicajne stvari, bila zahvacena oblast pored obale crnog mora.

Hteo bih jos da skrecem paznju da koliko su Odrisi (Odrisko Carstvo) i tribali koji poticu iz Tracanske loze konzumirali vino ili druge opijajuce substance kao sto su: Konoplja, proklete pecurke ili cak opijum.Sve ove substance koje su koristila pomenuta plemena, kasnije su se prosirila i na prostore Dakije, osvajanjem ovih ili onih teritorija na celu sa pomenutim kraljem i jako cenjenim vodjom Dacana “Burebistom” (Burebista).

Znaci…Pouka svega ovog jeste da su sve ove supstance, alkohol, idr, unosene kasnije u Dacansku zemlju, na ovaj ili onaj nacin.

Sve ove optuzbe na adresi Geto-Dacana,nasih pradedova predstavlja veliki napad pracen degeneracijom,i kaljanjem obraza velikog naseg naroda Geto-Dacana,nazvanih Naj pravedniji i naj hrabriji medju Tracanima.

Nasi neprijatelji (Dusmani) Poligami koji su veliki alkoholicari i korisnici narkotika, izgleda da zavide nasim pradedovima sto su ziveli svetim,cistim i casnim zivotom.

Columna

Dacani na Trajanovom Stubu

burebista_statue_in_calarasi

Burebistina Statua iz Kalarasa (Călăraşi)

burebista_statue_in_orastie

Burebistina statua iz Orastija (Orăştie)

statuie-decebal-deva

Decebalova statua iz grada Deva

Clanak napisao Kogaion

Geto-Dákok „A legvitézebb és igazsagos a Trákok közül”

Leave a comment

strabo

Sztrabón, Strabón, Strabon, latinosan Strabo (Amesszeia, Pontosz, Kr. e. 64 körül – ugyanott, Kr. u. 23 után) görög földrajztudós, író.

Sokkal több hang azt hiszi hogy megtudhatnák képviselni a mi több évezredes „történelmét”, azokat a dolgokat megmondva egy visszhangban a hallott és érzett események után, hogy a geto-dákok többnosek, húsfogyasztók és, a legroszabban, ittatósak voltak.

Hogy bebizonyítsuk egyszer és mindenkorra hogy a geto-dákok, mint a német, keltikus és baltikus vagy más trák-eredetu népek nem voltak ittatósak, mert nem ismertek semmi italt „az istenek italján” kívül, a mézbort (Hydromel franciául, Hidromiel spanyolul, Idromele olaszul, Hidromel portugálul, Mead angolul, Miod ororszul, lengyelül, norvégül, svédül, dánul, Med ukrainul, Met németül, Medovina csehül, szlovákul, szerbhorvátül, Ezti-ur bászk nyelven, Sima finnül, Hydromeli klasszikus latin nyelven, Miduls lettül), el fogunk idézni egy fontos történelmi forrást, Kr. u az elso században.

A legfontosabb bizonyitékot Sztrabon „Földrajzában” találhatjuk, pontosabban a 7. könyvben, 3. fejezetjében:

„[…] A hellének a geteket trákoknak tekintették. Ok mind a két dunaparton laktak. A getek és a müsziánokról beszélek. Az utóbbik ugyancsak trákok voltak, de a jelenben a nevük moszok. Toluk erednek a mostani müsziánok, amelyek lidiánok, frigiánok és trójánok között élnek.

Máskeppen, a frigiánok brígok, egy trák eredet, ahogyan a migüdonok, bebrük, medobitniek, bitniek és tiniek, és azt sejtem hogy a mariadinok is.

Mind ezek teljesen elhagyták Európát, de a müsziánok maradtak együtt (a más trákok közül).

A fényes szemei visszanéztek

Az ország trákokkal népesítve, azok a mindig vadok,

És a müsziánok, amelyek közelrol harcolnak. […]

Poszeidoniosz azt mondja hogy a müsziánok nem esznek húst, vallási okok miatt, azért nincsenek nekik állatállomáyuk. Mézt, tejet és túrót eznek, békében élve, azért ok voltak isten hitthueknek és mit egy vallásos kasztának (capnobates) tekintetve.

Még léteztek trákok amelyeknek az életük notlen volt. Ezek a létesítok.

Szenteknek voltak szabva, a oszinteségük és félelmetlen életük miatt.

Mindezeket összesen Homérusz megtekintette mint „tisztelt kancatejelok, tejevok, életlen és a legigazságosabbak.”

Az „életlen” becézést azt jelentette, hogy ok nok nélkül éltek, és Homérusznak az öszvegység csak az életnek a feléje, úgy mint a Proteszilaosz nevu költonek a „félháza”, mert o öszvegy volt.

A müsziánok „közeli harcosok” voltak, mert sosem voltak meggyozve.
A 13. könvyben (az Illiászban), azt kell legyen írva, hogy „moszok, közeli harcosok” müsziánok helyett (igényeli Poszeidonosz).

Csak, minden kívül, nagyon merész megváltoztatni Homérusz szövegei, jónak tekintve ezeknek a hosszú évek multán. Igaz is, hogy sokkal nehezebb arra hinni, hogy ezek az emberek eloször müsziánoknak és azután, a jelenben moszoknak nevezték. És az „életlen” díszíto jelzo elvehetne inkább az „öszvegy” jelenetet mint a „semmievok” vagy a „szekérházasok” […]

A pitagorászi hittban a hús nélküli életben mint Zamolxis egy parancsának maradt náluk. […]

A tisztelt hippemolgoktól, tejivóktól, müsziok
Akik közeltrol harconlak, és az igazságos áboktól. […]”

Columna

Dákok (Traianus-oszlop)

És arról az információrol, hogy:

„Rövid idon belül Dekéneusz mint isteni szellemnek volt tekintve, úgy ahogy beszéltem Zamolxisrol. És, alávetéssel, a getek elengeddék magukat meggyozve hogy írtsák ki a szolot és éljenek bor nélkül […]” nem lehet megtudni ezeknek a „geteknek” a pontos lakóterületük, ahogy másképpen nem lehet megtudni hogy a tarabostesrol vagy a comatirol van szó.

Nobil geto-dac

Taraboste

Talán a köznemesi osztálynak egy része elindult rossz útakon, a római és görög mocskos befolyásai miatt, vagy talán a geto-dákok amelyek a Fekete-tengerparti várokat és más Burebiszta-hódított területeket vezették kezdték ezt a szégentelen tettet, megalázó az északi trákoknak.

Még azt akarom mondani hogy az odridok és más trák-eredetú déli néptörzsek ittak bort és mindenféle hallucinogén szereket vettek be, ezek közül a bubájos gombákat, a keleti kendert vagy akár opioidokat.

Mindezek késon jelentek meg, a görög és késöbb a római befolyások miatt és még a mindenféle keleti mithraikus kultuszoktól is.

Szóval, a geto-dákok és a moszok, kárpok és kosztobokok és minden „barbár” néptörzsek észak Dunától, nem ittak alkoholt, csak mézbort, mind minden északi „barbár”.

Ezek az oseinkek egy bírságos megyjegzést jelent és a mi tisztelt geto-dák népünk elfajulásnál vezett, a legigazságosabb és legvitézebb a trákok közül!

A mi ellenségeink, többnosek és nagy ittatósak és droggosok, irigyeloen néznek a mi oseink és az ok szent életükre és az ok isteni eredetre.

burebista_statue_in_calarasi

Burebiszta szobra Calarasiban (Călăraşi)

burebista_statue_in_orastie

Burebiszta szobra Orăştie (Szászváros)

statuie-decebal-deva

Dekebálusz szobra Déva

Decebal

Dekebálusz, Déva

Írta: Kogaion

Older Entries